Gyakran ismételt kérdések
Milyen céllal jött létre a Nemzeti Információs Központ?
A Nemzeti Információs Központ azért jött létre, hogy a nemzetbiztonsági és egyéb biztonsági kockázatokkal szemben fellépő nemzetbiztonsági szolgálatok, egyéb rendészeti és közigazgatási szervek minden korábbinál összehangoltabban és hatékonyabban működő, a változó kihívásokra rugalmasabban reagáló információfúziós és információmegosztó központjává váljon.
Hogyan támogatja a Nemzeti Információs Központ a magyar államot?
A Nemzeti Információs Központ a nemzeti szuverenitás védelmének szolgálatában, a nemzetbiztonsági és rendvédelmi közösség tagjaként, és a nemzetbiztonsági tevékenység sajátos eszközeivel és módszereivel támogatja a magyar állam önrendelkezési képességének és cselekvési szabadságának megőrzését, erősítését.
Milyen tevékenységeket folytat a Nemzeti Információs Központ az együttműködő szervek bevonásával?
A Nemzeti Információs Központ kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg.
Milyen szervek munkáját támogatja a Nemzeti Információs Központ Utasadat-információs egysége?
A Nemzeti Információs Központ Utasadat-információs egysége (HU-PIU) támogatja a bűnüldöző, nemzetbiztonsági és terrorizmus elleni szervek munkáját.
Melyek a Nemzeti Információs Központ törvényben rögzített együttműködő szervei?
A Nemzeti Információs Központ törvényben rögzített együttműködő szervei a következők:
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
• a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
• az idegenrendészeti hatóság,
• a menekültügyi hatóság,
• az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
• a büntetés-végrehajtás központi szerve,
• a bűnügyi nyilvántartó szerv,
• a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
• a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
• az idegenrendészeti hatóság,
• a menekültügyi hatóság,
• az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,
• a büntetés-végrehajtás központi szerve,
• a bűnügyi nyilvántartó szerv,
• a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv.
Folytat-e a NIK nemzetközi együttműködést?
Igen, a NIK számos külföldi partnerrel tart fent kétoldalú együttműködést, valamint tagsággal rendelkezik bizonyos multilaterális szakmai együttműködési fórumokon is.
Milyen jogszabályi felhatalmazás alapján folytat a NIK nemzetközi együttműködést?
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 28.§ (4): A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal. A Nemzeti Információs Központ az előzőeken túlmenően – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásával – közvetlenül kapcsolatot tarthat fenn nemzetközi szervezetekkel, külföldi állam rendőri, közigazgatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, vagy e célok elősegítésére létrehozott szervével.